román-magyar szótár

új keresés


g betű

Lapozás: 1-50 ... 751-800 | 801-850 | 851-900 ... 951-957

greş|eală -eli n fn 1. hiba; greşeală de ortografie helyesírási hiba; 2. tévedés; din greşeală tévedésből
greş|i -esc, -it i I. tn téved, hibázik, vét, hibát ejt. - II. ts 1. elhibáz, eltéveszt; 2. eltéveszt; 3. elront, elvét; 4. vét (vki ellen) ce ţi-am greşit? mit vétettem ellened?
gres|ie -i n fn 1. homokkő; 2. fenőkő, kaszakő
greşi|t -ţi, -te, -tă mn I. 1. hibás, téves; 2. eltévesztett. - II. hsz hibásan, rosszul
gres|or -oarei s fn, műsz olajozó
greţ|os -oasă, -oşi, -oase mn 1. émelyítő, undort keltő; 2. átv undorító
greu1 grea, grei, grele mn I. 1. nehéz, súlyos; nori grei nehéz (ólmos) felhők; 2. nehéz, nehezen emészthető; mâncare grea nehéz étel; 3. fülledt, fojtott; átv is atmosferă grea a. fülledt levegő, b. átv fojtott légkör; 4. nyomasztó; tăcere grea nyomasztó csend; 5. nehéz; industrie grea nehézipar; muncă grea nehéz munka; 6. súlyos szigorú; pedeapsă grea súlyos büntetés; 7. vreme grea a.vihar, ítéletidő,, b.átv nehéz idők. - II. hsz 1. nehezen; greu de înţeles nehezen érrthető; a-i cădea greu a. nehezére esik, b. sértve érzi magát; 2. súlyosan, nagyon, komolyan; greu bolnav súlyos beteg; 3. keservesen, kínosan; a ofta greu mélyen sóhajt
greu2 s fn 1. nehézég; cu greu nehezen; 2. teher, gond; greul casei a ház terhe; 3. (vminek a) zöm(e) greul armatei a hadsereg zöme
greut|ate -ăţi n fn 1. fiz súly; greutate atomică atomsúly; greutate specifică fajsúly; centru de greutate súlypont; 2. teher, súly; 3. súly (mérésre); 4. sp súly, súlyzó; 5. átv nehézség; cu mare greutate nehezen, üggyel-bajjal; fără nici o greutate minden nehézség nélkül; 6. átv tekintély, súly; om cu greutate tekintélyes ember; 7. átv súlyosság (büntetésé)
grev|a -ez, -at ts i, jog megterhel
grev|ă -e n fn sztrájk; greva foamei éhségsztrájk
grevi|st -stă, -şti, -ste h, n fn és mn sztrájkoló
gri mn, nrag (cenuşiu) szürke
grifon -i h fn, mit griffmadár
grij|ă -i n fn 1. gond; cu grijă gondosan, óvatosan; fără grijă gondatlanul; 2. gondoskodás, gond, törődés; grija faţă de om az emberről való gondoskodás; 3. a avea grijă de cineva gondja van valakire; a purta grija cuiva gondját viseli valakinek, gondoskodik valakiről; 4. félelem, agodalom; a intra la griji aggodalmaskodik; n-ai grijă! ne izgasd magad!; 5. figyelem, óvatoság; ai grijă! vigyázz!
grijan|ie -iicuminecătură, împărtăşanie n fn, vall (cuminecătură, împărtăşanie) áldozás
grij|i -esc, -iti, nép I. ts
1. gondoz (vkit), vigyáz (vkire) gondoskodik (vkiről);
2. kímél, vigyáz (vmire);
3. vall áldoztat. - II. tn
1. gondoskodik, ellát, törődik;
2. vigyáz, ügyel. - III. vissz
1. gondoskodik;
2. ellátja magát;
3. vigyáz magára, gondozza magát;
4. vall áldozik
grijul|iu -ii mn gondos, körültekintő; figyelmes
gril|ăn fn rács; távk grilă-ecran árnyékoló rács
grilaj -e s fn rács, rácsozat
grim|a -ez, -at i I. ts maszkíroz. - II. vissz maszkírozza magát
grim|ă -ei n fn, szính maszkírozás, arcfestés
grimas|ă -e n fn arcfintor, grimasz
grima|t -tă, -ţi, -temachiat mn (machiat) kifestett, maszkírozott
grimeur [e: grimőr] -ă, -i, -emachior h és n fn, szính (machior) maszkmester
grind -urii s fn, földr 1. homokvonulat; 2. bucka
grin|dă -zi n fn gerenda
grindei -eie s fn geendely, keresztgerenda
grind|el -eih fn, áll kövi csík
grindin|ă -e n fn jég(eső)
grindiş -uris fn, ép gerendázat
grip|a -ez, -ati I. vissz influenzás lesz, megkapja az influenzát, influenzában megbetegszik. - II. ts influenzát okoz
grip|ă -e n fn, orv nátha(láz), influenza
gripa|t -tă, -ţi, -te mn, orv náthás, influenzás
griş s fn búzadara, gríz
griv -ă, -i, -emn és h, n fn, nép fehér-fekete foltos, tarka (kutya, madár)
grivan -ihârciog h fn, áll (hârciog) hörcsög
grizu s fn bányalég, sújtólég
grnaulozit|ate -ăţi n fn szemcsésség
groapă n fn 1. gödör, árok; földr groapă abisală mélytengeri árok; 2. sír(verem)
groaza n fn 1. rémület, borzalom, iszonyat; groaza morţii halálfélelem; 2. o groaza de ... rettntő sok, iszonyú sok, borzasztó sok
grog -uris fn grog
grohă|i -ie, -it tn i, inkább 3. sz röfög
grohăit -uri s fn röfögés
grohăitur|ă -igrohăit n fn (grohăit) röfögés
grohot1 -egrohăit s fn, táj (grohăit) röfögés
grohot2 -egrohotiş s fn (grohotiş) kőgörgeteg
grohoti tn i, táj, ld grohăi
grohot|i -eşte, -ittn i, csak 3. sz.
1. gurul, görög 2. röfög
grohotiş -uri s fn 1. kőgörgeteg; 2. geol kötörmelék