társadalomtudományi szótár

új keresés


Kisebbség


» Meghatározás

» Tárgyalás

» Lásd még


Meghatározás. A kisebbség egy meghatározott társadalom részét képező bármilyen, pl. kulturális, etnikai vagy faji szempontból sajátos csoport.


Tárgyalás. A kisebbségi csoport meghatározása mindig társadalmi és politikai vonzatok egész sorát igényli. A politika és a társadalomtudomány rendszerint a domináns társadalomnak szükségszerűen alárendelt csoportként írja le a kisebbség pozícióját.
Három alapvető tipológiát különböztetnek meg:
1. a kisebbség elhelyezkedése szerint (kompakt/tömb, illetve szórvány/diaszpóra)
2. eredetük szerint (bevándorlás stb.)
3. a meghatározó sajátosság szerint (kulturális, etnikai, vallási, ideológiai, gazdasági stb.)
Az alárendelt státusz fontosabb meghatározó jegy, mint a számbeli arány. Némely esetben, például Dél-Afrikában a feketebőrű lakosság a többségi fehér nemzet dominanciája miatt tekinthető kisebbségnek, noha számbeli arányát tekintve többszörösen nagyobb, mint a domináns csoport. Közép- és Kelet-Európa országaiban számos kisebbségi csoport egy tömbben lakik, s az ilyen régiókban többséget alkotnak. Szociológiai perspektívában a kisebbség külön társadalmi csoportot alkot. Mint ilyen, a bizonyos szabályoknak megfelelő kötődés, a meghatározott jegyek alapján leírható kulturális viselkedés különbözteti meg a csoportot a többségtől. Jellegzetes, többnyire könnyen felismerhető jegyek és kódok határolják el a társadalom többi részétől (így más kisebbségektől is). A lényegi, megkülönböztető jegyek hiánya miatt bizonyos csoportokat nem lehet kisebbségnek tekinteni. A kisebbségek a valóságban rirkán helyezkednek el a társadalmi hierarchia csúcsán. A társadalmi mobilitás a kisebbségi csoport esetében nagy mértékben függ attól, hogy a többségi társadalom mennyire nyitott vagy sem.
N. S., J. G., A. K.


Lásd még: akkulturáció, demokratikus átmenet, diszkrimináció, etnikai csoport, posztkommunizmus, pozitív akció, szegregáció